API komponenskészlet

A API (Application Programming Interface, Alkalmazásprogramozási felület) komponenskészletét programok közötti interakcióra és adatcserére használják. Az API komponensek minden interakciója függvények, osztályok, metódusok, struktúrák, valamint konstansok segítségével történik egy olyan alkalmazáson belül, amelyhez mások hozzáférnek.

Minden API két kategóriába sorolható:

1. A böngészőbe épített API-k a böngésző és a számítógépes környezet adatait használják fel azok összetettebb kezelése érdekében. Például a Geolokációs API olyan adatokat szolgáltat, amelyeket már felhasználhat a saját helyzetének megjelölésére egy interaktív térképen.
2. A harmadik féltől származó API-kat olyan szolgáltatások és weboldalak nyújtják, amelyeket önállóan kell megkeresni az interneten. Például egy bank API-ja valós időben szolgáltathat Önnek információt a valutaárfolyamokról.

Az API működésének fő módjai:

• A SOAP API a legegyszerűbb protokollt képviseli, ugyanakkor a legkevésbé rugalmas API. A SOAP protokoll biztosítja a szerver és a kliens adatcseréjét XML-en keresztül.
• A RPC API a távoli eljáráshívás rendszerek kategóriájába tartozik, ahol a kliens küld egy kérést a szervernek, az utóbbi pedig választ küld ugyanannak a kliensnek.
• A Websocket API támogatja a szerver és a kliensalkalmazások közötti kétirányú adatcserét, és minden információt JSON objektumokon keresztül továbbít. A Websocket API a web API legújabb fejlesztését képviseli.
• A REST API jelenleg a legnépszerűbb és legrugalmasabb API. Ebben a működési módban a kliens szerverhez intézett kéréseit belső függvények indítására használják, amelyek ezután visszaküldik az adatokat a kliensnek.

Lásd még