A belső függvények használatának finomságai Pythonban

A Pythonban nem csak beágyazott függvények létezhetnek, de egy függvény vissza is adhat egy másikat. Például legyen a outer függvény, amely visszaadja eredményként a inner függvény forráskódját:

def outer():
	def inner():
		return '+++'

	return inner

Írjuk fel a outer hívását a res változóba:

res = outer()
print(res)

A kód végrehajtása után egy függvényobjektum jelenik meg:

<function outer.<locals>.inner at 0x000001564A212B90>

Ha viszont a res változót zárójelekkel hívjuk meg, akkor a '+++' üzenet adódik vissza:

print(res()) # kiírja '+++'

Át lehet írni a kódot úgy, hogy a res változóba a outer kerüljön két zárójellel - magának a függvénynek és a inner függvénynek a meghívására. Ebből következik, hogy további zárójeleket lehet írni a külső függvénytől jobbra, az abba ágyazott függvények számának megfelelően:

res = outer()()
print(res) # kiírja '+++'

A következő kód adott:

def outer():
	def inner(num):
		return num + 2

	return inner
	
res = outer()(3)
print(res)

Mondd meg, mi jelenik meg a konzolon.

A következő kód adott:

def outer():
	def inner(txt):
		return 'hello, ' + txt

	return inner
	
res = outer()
print(res)

Mondd meg, mi jelenik meg a konzolon.